Magyarországon ma 22 borvidéket tartanak számon. Ezek közül három található a Nagy-Alföldön. Ez a három borvidék teszi ki területnagyság szempontjából a bortermelő vidékek 45 százalékát. Tizenöt borvidék van a Dunántúlon, 4 pedig Észak-Magyarországon.

Területméret szerint a borvidékek nagyban különböznek. A két legkisebb, Mór és Somló 1000 hektár alatt vannak, míg a legnagyobb, a Kunság, 25.600 hektáron terül el. A legtöbb borvidék nagysága 1000-5000 hektár között mozog.

Az éghajlat Magyaroszágon döntően kontinentális, bár néhány helyen érezhető az Atlanti-óceán hatása, és Dél-Magyaroszág mediterrán vonásokkal is rendelkezik. Emiatt a sokszínűség miatt a borvidékek is jelentősen eltérnek egymástól, akár földrajzi közelség esetén is.

Magyarország egész területe bortermő vidék. A talajnak és a klímának, illetve ezek változatos voltának köszöntető az a tény, hogy ez a kis ország 22 borvidéket mondhat magáénak. A változatosság a magyar borok egyik erénye: Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amely a klasszikus borstílusok teljes skáláját átfogja a fehér boroktól kezdve, a testes vörös borokkal és természetes édes borokkal bezárólag. A szőlőfajtákban is nagy változatosság mutatkozik meg, a magyar és nemzetközi fajták egészséges egyensúlyban vannak a borkészítésben.

Magyaroszágot többnyire fehér bor termelő országként ismerik, a mennyiséget tekintve ez igaz is. A Magyarországon készített borok 75 százaléka fehér, viszont hírnevet inkább vörös borok készítésében szerzett az ország, főleg a szekszárdi, villányi, és az egri borok sikerei miatt. Egyre több kékszőlőt telepítenek országszerte, ez mutatja a növekvő igényt.